Talán Te is egy kis békére, nyugalomra vágysz, talán keresed az élet értelmét, vagy önmagadat, vagy talán Te is egyszerűen csak úgy érzed olyan jó lenne egy kis csend - nem is kívül, hiszen az megvan - hanem belül.
Érezted már azt, hogy milyen jó lenne egy picit nem gondolkodni, csak egy kicsit leállítani a folyton pörgő agyalást?
Kívül körbevesz minket a falu csendje és békéje.
Néha zavarja csak meg ezt a csendet egy-egy elsuhanó autó zúgása, vagy a szomszéd kutya ugatása ahogy elzavar egy-egy arra járó macskát, esetleg a szomszéd udvarából átszűrődő motorfűrész vinnyogása, ahogyan átrágja magát a tüzelőnek szánt fa törzsén.
Mégis ebben az idilli békében milyen nagy zaj van bennünk.
Tele vagyunk a mindennapok aggodalmaival, a megélhetés nyűgével, a család bajaival, a magunk problémáival... és örökösen ezeken gondolkodunk.
Vagy a múlton rágjuk magunkat, vagy a jövőt tervezgetjük, de végül is egyfolytában pörögnek a gondolataink. Aztán, hogy elnyomjuk őket folyton szól a tv, vagy a rádió, vagy a facebook előtt ülve próbáljuk elterelni a figyelmünket saját bajainkról... mindegy, csak ne kelljen erre az állandó belső zajra figyelnünk.
Milyen jó lenne egy kis csend, egy kis nyugalom itt bent is. Talán érezzük, tudjuk, hogy valahol bennünk is van csend, hogy ott van bennünk is a béke, és a nyugalom, csak nem találjuk.
Nem találjuk, mert túl nagy a zaj, ami elfedi előlünk.
Mégis azt mondom van rá mód, hogy képesek legyünk felfedezni ezt a belső békét, nyugalmat, csendet. Sőt nem csak arra vagyunk képesek, hogy felfedezzük, hanem arra is, hogy bármikor visszatérjünk ebbe a csendbe és nyugalomba, amely nem függ a külső körülményeinktől, és a problémáinktól, bajainktól is független. Ez a csend a legnagyobb külső viharokban is ott van bennünk, csak rá kell találnunk.
Nos, erről fog szólni ez a blog, hogy hogyan fedezzük föl ezt a csendet és békességet magunkon belül, és kívül is.
Tarts velem és találjunk rá arra a békére, amit nem zavar meg még a szomszéd kutyájának hisztériás, örökös ugatása sem. :-)
Üdv.:
Szabina
