2013. december 22., vasárnap

Békés, Örömteli és Szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket!

Kedves Szomszéd!
2 nap múlva karácsony.
Mézes kalács, és diós bejgli illata száll a levegőben, és az elmaradhatatlan töltött káposzta is a fazékban rotyog csendesen. Hol az egyik szomszédot, hol a másikat látjuk hazaérkezni egy-egy fenyőfával. Egyikük fejszével farigcsálja a talpba, másikuk dézsába ülteti. Ahogy esteledik az ablakokban felgyúlnak a fények, karácsonyfaizzók villódznak, gyertyalángok lobognak. De vajon a felszín alatt, a szokások, és kondíciók mögé tekintve, a finomabb szinten miről is szól a karácsony? Ehhez kapcsolódóan hoztam ezt a Shri Mataji idézetet, amelyet az egyik kedves jógini, Ircsi osztott meg a facebookon. Fogadd szeretettel:


"Emlékeznünk kell rá, hogy Krisztus emberként született meg erre a Földre. Eljött a Földre és az a feladat várt rá, hogy a megértés képességével megvilágosítsa az emberek tudatosságát.
Azt is mondhatjuk, hogy valójában ez az önmegvalósulás az emberekben, és többé már nem a testként léteznek, hanem a lélekké válnak. Krisztus üzenete az Ő feltámadása. Az, hogy ti a lélek vagytok és nem a test; Ő a feltámadása által megmutatta, hogyan emelkedett fel a lélek birodalmába, ami Ő valójában volt, mert ő volt Pranava, Ő volt Brahma, Ő volt Mahavishnu.
Beszéltem nektek az Ő születéséről. Amikor emberi testben jött el a Földre, akkor ezzel még egy dolgot akart megmutatni, hogy a léleknek semmi köze nincs a pénzhez, sem a hatalomhoz. A lélek korlátlan hatalmú és mindenen átható, azonban egy istállóban született, nem egy palotában, vagy egy királyi családban. Hanem egy nagyon egyszerű ember, egy ács fiaként született …. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy semmi sem magasabb rendű nálatok; semmi sem díszíthet fel titeket, mert bármik is vagytok, a legmagasabb szinten vagytok. Minden úgynevezett világi dolog csupán száraz szalma .. ezért volt Ő is a száraz szalma között. …
Ő maga volt a boldogság és az öröm. Hogy mindannyiatokat boldoggá tegyen, hogy a boldogság fényét adja nektek, megvilágosítva örömeitek forrását, ami a szívetekben lakozó lélek, Ő ezért jött világra. Nem csupán azért, hogy megmentsen titeket, először is azért, hogy örömet adjon nektek, mert az emberek saját tudatlanságuk és ostobaságuk miatt szükségtelenül ütlegelik és pusztítják önmagukat... . Ő megérkezik, mint a reggel nyíló virág, hogy boldoggá tegyen titeket; először is boldoggá tegyen és örömet adjon nektek …


Ha bárhol láttok egy gyermeket, bármilyen gyermeket, az olyan örömet-adó dolog, és ez az Isteni gyermeke, aki gyermekként jön el a Földre, a legörömtelibb dolog.
Ezért a Karácsony mindannyiunkért van, az egész univerzumnak nagy örömünnepet kellene tartania, mert Ő elhozta számunkra a fényt, ami által láthatjátok, hogy van valaki, akit Istennek hívnak, valaki, aki el fogja törölni ezt a tudatlanságot; ez volt a kezdet.
Számunkra tehát fontos, hogy először is örömtelik legyünk, boldogok és nyugodtak, ne vegyünk semmit sem olyan komolyan, mint ahogy tesszük, mert az isteni élet nem tesz titeket komollyá, hiszen az egész játék; az egész mája (illúzió). Az összes rituáléban, amit az emberek követnek, azt láttam, hogy minden úgynevezett vallásos ember túlságosan komoly ahhoz, hogy vallásos legyen. Egy vallásos ember csupa nevetés lenne. Nem tudja, hogyan rejtse el az örömét. Nem tudja, hogyan tartsa vissza a nevetését, ha olyan embereket lát, akik fölöslegesen komolyak …
Örüljetek hát, hogy itt az Agnya csakrában Krisztus újra megszületett bennetek, Ő ott van, és ti tudjátok, hogyan kérhetitek az Ő segítségét, mindenkor."
Shri Mataji Nirmala Devi - Karácsonyi beszéd, 1983. - részlet

A karácsonyi meditációhoz pedig hallgasd meg ezeket a gyönyörű bhajanokat:


Namo namo Maria




Ave Maria




Cuncti Simus Concanentes



Örömteli, Békés Karácsonyt Kívánok Mindenkinek!

Üdv.:
Szabina


U.i.:
Majd elfelejtettem tolmácsolni... Postás Peti megkért, hogy mindenképp adjam át Ünnepi jókívánságait Neked! Postás Peti is kíván nagyon Békés, Örömteli Ünnepet! :-)




2013. december 1., vasárnap

Nyarat idéző madárdal és meditáció

Kedves Szomszéd!
Lassan megérkezik a zord tél, és színes vadvirágok helyett csak a jégvirágok nyílnak az ablakon. Mégis ma kaptam ezt a madárcsicsergős, meditációra hívogató, virágos, vidám videót, amit szeretnék most megosztani Veled is! :-)
A madarak rajongójaként, mindig is szerettem hallgatni trillázó, csivitelő koncertjüket a diófa alatt ülve, meditálva, vagy épp az erdőben sétálva. Erről már sokszor esett szó itt a blogon. Most egy több, mint 8 perces igazi nyári koncertelőadásra meditálhatunk.
Köszönöm Diának, hogy megosztotta velünk ezt a gyönyörű "meditációs zenét". :-)

Nyarat idéző meditatív madárdal:

Kattints a lejátszás gombra!



Madárcsicsergős, örömteli meditációkat kívánok!

Üdv.:
Szabina



2013. november 24., vasárnap

"Örömben lenni"

A meditáció örömét, vagyis a meditációban megélt örömöt nehéz szavakba önteni, és még nehezebb megérteni azoknak, akik még sosem tapasztalták ezt meg. Az öröm érzését általában külső dolgokhoz, eseményekhez, tárgyakhoz kötjük, de a tiszta, mindentől független Öröm ennél sokkal mélyebben található bennünk. A meditációban megmártózunk az Öröm végtelen óceánjában, amely mélyen bennünk van, amely a Lélek valódi állapota. Szavakkal nem is nagyon tudom ezt a tapasztalatot kifejezni. Úgy tudnám megfogalmazni, hogy ebben az állapotban benne vagyunk az Örömben, és ez az Öröm betölti az egész lényünket, de az Öröm nem választható el a Szeretet érzésétől, a Békétől, és a Nyugalomtól sem, amelyet együtt tapasztalunk meg mélyen Önmagunkban.

Kívánom, hogy tapasztald meg Te is milyen az Öröm állapotában lenni!
Ehhez fogadd szeretettel ezt a gyönyörű örömteli és gondolatmentes meditatív zenét, amely segíti az elmélyedésedet!
Akkor indítsd el a videót, ha van rá 35 perced, hogy meghallgasd és meditálj rá úgy, hogy közben senki nem fog megzavarni. Csak meditálj és engedd, hogy vigyen a zene magával a finomabb szintek felé. :-)





Örömteli, mély, és felemelő meditációkat kívánok!

Üdv.:
Szabina


2013. október 6., vasárnap

Mit szoktál csinálni hétfő délutánonként?

A hétfőket általában nem nagyon szeretjük, pedig a hétfő igazán nem tehet arról, hogy elkezdődik egy új hét, és nekünk a hétvége után újra munkába, vagy suliba kell indulnunk.
És ha valami megváltozna?
Képzeld el, hogy milyen lenne, ha örömmel várnád a hétfőket?
Pedig ez most könnyen megtörténhet veled!

Ha Egerben laksz, vagy oda jársz suliba, akkor ez a lehetőség MOST Neked szól!



Miért jó az neked, ha elmész?
- a rendszeres meditáció segítségével összeszedettebb, nyugodtabb és magabiztosabb lehetsz, akkor is mikor felelésre szólít föl a tanár, vagy a főnököd számon kér valamit
- javítja a memóriádat, és a figyelmedet – jobb jegyek, jobb tanulmányi eredmények, jobb teljesítmény
- türelmesebb, megértőbb leszel a körülötted lévőkkel - javulnak az emberi kapcsolataid osztálytársakkal, szülőkkel, tanárokkal, kollégákkal
- a meditációs programon megismerhetsz olyan hozzád hasonló fiatalokat, akikkel közös az érdeklődési köröd
Persze ki is hagyhatod, és akkor marad minden a régiben…

Hogyan látják, tapasztalják a világ számos pontján élő, hozzád hasonló fiatalok a sahaja jóga meditációt?
Nézd meg ezen az angol nyelvű oldalon, és olvasd el a történeteiket!
Kattints a linkre: http://www.coolcheck.org/

Hogy akkor se maradj meditáció nélkül, ha 35 fölötti vagy, és Egertől távol élsz, ezért a mai meditációdhoz hallgasd meg ezt a gyönyörű éneket:





Kellemes és Örömteli Meditációkat Kívánok!

Üdv.:
Szabina

2013. szeptember 21., szombat

Neked is vannak rohadó krumplijaid?

Tudom, tudom a krumpliknak még semmi baja, hiszen nemrég ástuk ki őket és kerültek a pincébe, verembe. Na de biztosan tudod te is, milyen szaga van ha megrohad... nem túl kellemes, ugye?
Épp az imént olvastam egy történetet, amelyet úgy éreztem, hogy Neked is érdemes meghallgatnod.

A sztori így szól:
Egy tanár, aki a meg nem bocsátás nagy áráról tanított, megkérte a diákokat, hozzanak egy-egy zsák krumplit a következő órára. Válasszanak ki mindenkihez egy krumplit akinek nem akarnak megbocsátani. Írják rá az illető nevét és a dátumot. Azután egy hónapig magukkal kell vinni a zsák burgonyát bárhova is mennek. Miután egy ideig magukkal cipelték a burgonyát, a diákok elkezdték felismerni, mekkora súlyt cipelnek magukkal. Mennyi energiájukat emészti fel a csomagra fordított figyelem. Mennyire kell vigyázniuk hogy el ne hagyják. Később aztán a krumplik elkezdtek rohadni és bűzleni. A diákok rájöttek, hogy az egyetlen bölcs dolog amit tehetnek, ha minél hamarabb megszabadulnak tőlük.
Milyen sokan cipelnek talán egy életen át feleslegesen rohadó krumplival tele zsákot. Görnyedve, rosszkedvűen, és bűzt árasztva a környezetükben.



Talán mindannyian cipelünk magunkkal néhány rohadt krumplit, néhány tőrt a hátunkban, néhány tüskét a szívünkben hosszabb-rövidebb ideig. Aztán amikor a sérelmeinket soroljuk, és sértettségünkben, és rossz érzéseink közepette rossz szájízzel panaszkodunk azokra, akik megsebeztek minket, vagy amikor csak haragosan duzzogunk, ez a "bűz" árad belőlünk is. A rohadt krumplijaink bűze. És sokszor nem is vagyunk ennek tudatában.

Olyannyira igaznak tűnik ez, hogy  Elmer Gates professzor kísérletei alapján a leheletből vett minták (a leheletből lecsapódott pára) színe és kémiai összetétele is változik az emberek érzelmeitől függően. Érdekes megfigyelés volt, hogy akik mérgesek voltak, vagy haraggal voltak teli, azoknak a leheletéből vett mintának a színe barna, és összetétele is mérgező volt.

Elgondolkodtató, hogy ha a magunkkal cipelt harag és sértettség valóban méregként hat ránk magunkra, és a környezetünkre is, akkor miért is nem tudunk, vagy nem akarunk megszabadulni tőle. A rohadó krumpli bűze és súlya rá tud telepedni az életünkre, a mindennapjainkra, és akadályt jelent a spirituális fejlődésünk szempontjából is. Szóval érdemes erre fordítani egy kis figyelmet.
Figyeljük meg magunkban, hogy van-e bennünk harag, vannak-e bennünk tüskék, vegyük észre a magunkkal cipelt krumplis zsákot, és aztán igyekezzünk megszabadulni tőle.


Shri Mataji ezt írja a Metamodern korszak című könyvében erről:
"Tehát, hogy megfelelő szintre emelkedhessünk, meg kell bocsátanunk mindenkinek anélkül, hogy határozottan gondolnánk valakire. Szívből el kell ismételnünk magunkban legalább háromszor: "Megbocsátok mindenkinek". Amikor ezt mondjuk, nem szabad azokra gondolnunk, akiknek meg kell bocsátanunk, mert ha csak gondolunk rájuk, már az maga fejfájást okozhat. Tehát a legjobb általánosságban azt mondani: "Megbocsátok mindenkinek". Legalább minden nap háromszor. Ugyanis akár megbocsátunk, akár nem, nem teszünk semmit, de ha nem bocsátunk meg, akkor az ellenségeinknek kedvezünk. Rossz embereknek teszünk jót, és önmagunkat kínozzuk, míg ők jól érzik magukat. Tehát épp itt az ideje, hogy megszabaduljunk ettől a tehertől. Ehhez azt kell mondani: "Megbocsátok mindenkinek." "


És még egy idézet Shri Matajitól:
"A megbocsátás a legnagyobb fegyver, amit Isten adott nekünk."

Nem véletlen, hogy az alap meditációkban is az agnya csakránál (a 6. energiaközpontnál a homlok szintjén) használjuk ezt a megerősítést, kijelentést: "Mindenkinek megbocsátok".


Tipp:
Végezd el az itt található második meditációs gyakorlatot A Kolostor Őrével:
http://meditacionk.blogspot.hu/2008/12/letlthet-meditcik.html

Majd utána indítsd el ezt a zenét, és próbálj gondolatok nélkül lenni, próbálj meditálni:



Örömteli meditációt, és rohadó krumpliktól mentes életet kívánok! :-)

Üdv.:
Szabina

2013. szeptember 17., kedd

Jó hír a Dunaújváros környékieknek!

Hello! Kedves Szomszéd!
Jártamban - keltemben megint hallottam ezt azt, és most egy olyan jó hírt is hallottam, amit mindenképp szeretnék gyorsan megosztani Veled!

Szóval épp mentem az utcán, és a Jívanát kézbesítettem, amikor találkoztam az egyik kedves ismerősömmel, akivel beszédbe elegyedtem. Hamar kiderült, hogy van nekünk egy közös ismerősünk a "Galahad" Laci.
Szóval kiderült, hogy ez a kedves ismerősünk most Dunaújvárosban indít Sahaja jóga meditációs kurzust, mégpedig egy 
9 alkalomból álló kurzust, ahol kipróbálhatod, megismerheted a sahaja jóga meditációt, és sok új tapasztalatot szerezhetsz. 

Ráadásul mindez teljesen INGYENES!

Ha Te is valamelyik Dunaújváros környéki faluban laksz, és szívesen megtapasztalnád a közös meditációkat, szeretnél részt venni egy ilyen kurzuson, ahol sokat tanulhatsz, tapasztalhatsz, akkor semmiképp ne hagyd ki ezt a lehetőséget!!!

A pontos cím:
DUNAÚJVÁROS
MUNKÁSMŰVELŐDÉSI KÖZPONT KHT.
APÁCZAI CSERE JÁNOS ÚT 11.

Az első alkalom időpontja:
2013. szeptember 28. szombat
15:00 -17:00 óra között




Jelentkezni, érdeklődni, kérdezni Lacitól a galahad@jogameditacio.hu email címen tudsz.
Laci bemutatkozását elolvashatod az alábbi linken az oldal alján:

Tudom, hogy ezer "jobb dolgod" is akad szombat délutánra, de ha valóban vágysz egy békésebb, emelkedettebb, örömtelibb, tudatosabb életre, akkor ne menj el a kínálkozó lehetőség mellett! :-)

Remélem hasznodra válik ez az információ!
Most megyek, mert még van néhány levél, amit ki kell kézbesítenem.

Üdvözlettel:
Postás Peti





2013. szeptember 15., vasárnap

A 21 napos kísérlet

Szeretnéd tudni mit csinálnak a sahaja jógik minden este? Igen, alszanak is, meg nagy valószínűséggel meditálnak is, de mit csinálnak még? Van egy módszer, amit a sahaja jógik minden este alkalmaznak, hogy megszabaduljanak a napi stressztől, és feszültségtől és ezzel is segítsék a meditációjukat. Hogy mi ez a módszer?

Rengeteg stressz, és feszültség ér minket a mindennapokban, amelyek miatt nem érezzük magunkat túl jól a bőrünkben, és amelyek miatt a meditáció is sokszor nehezebben megy. Ma egy nagyon egyszerű, a hétköznapokban könnyen alkalmazható technikát hoztam neked, amellyel segítheted a meditációdat, és megszabadulhatsz sok-sok fölösleges feszültségtől.

Sokszor előfordulhat, hogy leülünk meditálni, de nem sikerül lecsendesednünk. Azt érezzük, hogy feszültek vagyunk, és ez a feszültség bármennyire is szeretnénk nem akar szűnni. Érezzük, hogy valami nehézség van bennünk, hogy „tele vagyunk”, a levegőt is nehezebben vesszük, és önkéntelenül is nagyokat sóhajtunk, hogy ez a feszültség távozzon a mellkasunkból, és a gyomrunk tájékáról. Próbálunk befelé figyelni, és elcsendesedni, de ez a belső feszültség megakadályoz ebben. Talán Te is tapasztaltad már ezt.

Egy nagyon egyszerű módszert ajánlok a figyelmedbe, amely talán nem is lesz újdonság számodra. Annyira egyszerű ez a technika, hogy hajlamosak vagyunk elmenni mellette, és nem vesszük elég komolyan, pedig nagyon megkönnyítheti a mindennapjainkat, és nagyon sokat segíthet abban, hogy megszabaduljunk a feszültségtől, és könnyebben tudjunk meditálni. A technika hatását érezheted akkor is, ha csak egyszer-egyszer alkalmazod, de igazán akkor tud neked segíteni, ha rendszeresen használod.

Mi ez az egyszerű módszer, amelyet minden sahaja jógi naponta alkalmaz, hogy segítse a meditációját? 


Amivel Te is megkönnyítheted a napi meditációidat, és segítheted, hogy egyre békésebbé, és nyugodtabbá válj, és hogy ne húzd magaddal a benned lévő feszültségeket egyik napról a másikra?
Nem, ez nem egy csodaszer, sőt annyira egyszerű, hogy nagyanyáink is ismerték és alkalmazták. :-)
A módszer pedig nem más, mint a nagyon egyszerű sós vizes lábáztatás.

Ja, csak ennyi? - Kérdezheted joggal.
Igen, ennyi. Mondtam, hogy hajlamosak vagyunk elmenni mellette, de ez az egyszerű módszer nagyon is működik!!!




Hogyan működik ez a technika?

A sós vizes lábáztatás azért tud ilyen hatékonyan segíteni nekünk, mert a bennünk lévő akadályok, feszültség, sőt akár a méreganyagok is a lábunkon, a talpunkon keresztül tudnak legkönnyebben távozni. A sahaja jógában pedig azt is tudjuk, hogy az elemek segítségével tudjuk az energiaközpontjainkat is tisztítani. A víz elem képes kimosni belőlünk az akadályokat, és megtisztítani (ezt a tulajdonságát fizikai szinten is ismerjük és alkalmazzuk), a só a föld elemet képviseli, amely szintén képes átvenni, „kiszívni” belőlünk az akadályokat.
Így akár fizikai szinten is, és finom szinten is megtapasztalhatod jótékony hatásait.

Alkalmazd ezt a módszert MINDEN ESTE, és figyeld meg milyen hatással lesz a meditációidra, az éjszakáidra, és a mindennapjaidra.



A recept:

1. Végy egy lavór hideg vizet.

   Annyi vizet engedj a lavórba, hogy a bokádig ellepje a lábadat.

2. Tegyél bele 1-2 maréknyi normál konyhasót.

3. Készíts magad mellé tiszta vizet egy flakonba, vagy kancsóba és a törölközőt se felejtsd el.

Ha minden megvan, akkor ülj le meditálni.
Emeld fel a Kundalinit és adj bandhant.  Fordítsd befelé a figyelmedet, és meditálj, amíg jól esik (10-15 perc elég). Közben figyeld meg mit érzel, mit tapasztalsz, és engedd, hogy a sós víz kiszívja a feszültséget a finomenergia-rendszeredből.

Amikor úgy érzed, hogy elég volt, akkor öblítsd le a lábadat az oda készített vízzel, és töröld meg. A lavórt vidd ki a fürdőszobába, és a vizet öntsd a WC-be (!!!). Húzd is le a WC-t, majd moss kezet. Ezután ülj még vissza, és meditálj legalább 5 percig, vagy ameddig jól esik, most már csukott szemmel.

További segítséget az alábbi linkeken találsz:
Öntsd ki a feszültséget a lefolyóba!
Pingala meditáció





De olyan macerás, elő kell hozzá készülni... 


Igen, mondhatjuk, hogy "jajj, most nincs kedvem még a lavórt is bekészíteni", " jajj, már késő van, fáradt vagyok, most inkább ezt kihagyom"... de hidd el, ha nem hallgatsz ezekre a gondolatokra, és erőt veszel magadon minden este, akkor nem fogod megbánni, és egy idő után olyan természetessé fog ez válni, mint az esti fogmosás.

21 napos kísérlet



Van kedved egy 21 napos kísérlethez?
21 napig minden este végezd el a lábáztatás tisztítást, és figyeld meg, hogy milyen hatással van a meditációdra, a mindennapjaidra, az éjszakáidra. Mire a 21. nap végére érsz, talán már nem is fogod macerásnak érezni. :-)


És lábat áztatni bárhol, bármikor érdemes! :-))))









Az alábbiakban pedig egy szép meditációt találsz:







Örömteli meditációt, kellemes elmélyülést kívánok!


Üdv.:
Szabina

2013. augusztus 23., péntek

Te is beleülsz a traktorba, hogy megtanulj bálázni?

Kedves Szomszéd!
Bizonyára magad is tapasztalod, hogy vidéki ember és vidéki ember között is van különbség.
Vannak azok a vidékiek, akik értékelik, és szeretik a vidéki élet adta lehetőségeket. Akik értékelik, hogy a saját kertjükben megtermett zöldségekből készült ételek kerülnek az asztalra, még akkor is, ha "kicsit több macerával jár", mint megvenni a boltban a hozzávalókat. Akik átélik a vidéki élet valódi csendességét, békéjét és a természettel való harmóniát. Vannak, akik valóban abból élnek, hogy kemény munkával művelik a földet, állatokat tartanak, ez az életük. Azért csinálják, mert szeretik ezt az életformát, ebben érzik jól magukat, akkor is, ha ők tudják legjobban milyen kemény munkával is jár.
Persze vannak azok a vidékiek is, akik bár itt élnek, de nem szeretnek vidéken élni.

Vajon mi a helyzet a városlakókkal?
Talán számukra sem mindig vonzó ülni egy irodában és aktákat tologatni, és talán van közöttük, aki szívesebben ülne be egy traktorba, és készítene szalmabálákat. Talán van, aki vágyik a vidéki életre, a föld közelségére, az önfenntartás lehetőségére...

Az alábbi cikk egy 27 éves lányról szól. Egy városi lányról, aki találkozott olyan vidéken élő emberekkel, akik a földből élnek, és szeretik ezt az életet.
Milyen tapasztalatokat szerzett ez a lány a vidéken töltött egy hét alatt? Milyennek látja ezt az életet, és a vidéki embereket?

Olvasd el a vele készült interjút! Kattints az alábbi linkre:

Irodából a traktorra >>>




Ez a lány úgy érzi a vidéki életforma közelebb áll hozzá, mint a város. Volt mersze beülni a traktorba és megtanulni bálázni, és belekóstolt abba, hogy milyen kemény munka is ez. Tele tervekkel és álmokkal indult haza az egy hét után. Aztán, hogy valóban felvállalja-e majd a nehézségeket, és belevág-e a saját gazdaság működtetésébe az már a jövő zenéje. Talán ez csak egy fellángolás és most örült, hogy kipróbálhatta ezt a másfajta életet, ami elvarázsolta idilliségével, de az is lehet, hogy valóban elég mélyről jövő vágy ez benne, ahhoz, hogy elinduljon a rögös úton.

Gyakran megtapasztalhatjuk mi magunk is az életben, hogy az ember másra vágyik, mint ami van.
Ez néha pusztán elégedetlenséghez és panaszkodáshoz vezet, amit nem kísérnek soha tettek.
Aztán van, amikor az ember elkezdi követni a szíve vágyát, és el mer indulni az úton.
Van úgy, hogy az irodai aktatologatás után vállalja az ember a kényelmetlenséget, hogy beüljön egy traktorba, mert a szívében ott él a vidéki élet vágya, a föld "hívása". Senki nem mondja azt, hogy ez könnyű, és hogy nem lesznek az úton olyan akadályok, amelyeken át kell jutni, de ezek az akadályok és buktatók a fejlődésünket szolgálják, erősödünk, tapasztalunk az által, ha átjutunk rajtuk.

Nincs ez másként a meditációval sem. Itt is vannak buktatók, vannak bennünk akadályok, amelyeken át kell tudnunk jutni, ahhoz, hogy fejlődjünk, ahhoz, hogy egyre emelkedettebbé, és egyre tudatosabbá váljunk. Nem mindenki veszi észre, hogy milyen nagy lehetőséget kapunk a meditáció által, és nem mindenki indul el az úton, hogy valóban egy emelkedettebb, tudatosabb életet éljen. Sokan vágynak egy nyugodtabb, harmonikusabb, emelkedettebb életre, de nem mindenki vállalja a hibáinkkal való szembenézéssel járó kényelmetlenségeket, amely szükséges ahhoz, hogy felismerjük és ki is javítsuk a hibáinkat, hogy túljussunk az akadályainkon, és valóban fejlődjünk a meditáció segítségével.

Erről korábban  Jógameditációs Péterrel is beszélgettem, érdemes megfontolni a tanácsát:

Persze mondhatjuk, hogy hát nekem elég ha egy kicsit relaxálok, egy picit megnyugszom, de ez engem mélyen nem érdekel, nem akarok tanulni. De akkor a fegyelmezetlen és rossz tanulót elbocsájtják az iskolából és nem fogja megkapni azokat az áldásokat, amiket a tanulás hoz majd meg számára. És sokan vannak, akik így állnak a meditációhoz és inkább valami érdekességet, valami újat akarnak, de ez azt jelenti, hogy a felszínen mozgunk csak.
Szóval azt kívánom, hogy aki elkezdi érezni a sahaj meditáció áldásait, az soha ne elégedjen meg a saját fejlődésében, az önismeretben, önmagunk megtapasztalásában. Tegyünk meg minél többet azért, hogy azok a hamis dolgok, amik megkeserítik az életünket, azok minél inkább elváljanak igazi lényünktől a lélektől. Aki belevág, annak kellemes utazást kívánok. Csak elsőre tűnik nehéznek, de ha felismerjük, hogy az egész csak arról szól, hogy azokat a haszontalan és önpusztító dolgokat, amiket magunkra pakoltunk, elengedjük. Néha olyan érzésünk van, mintha magunkból szakadna ki valami vagy önmagunkat veszítenénk el. De itt csak arról van szó, hogy ezek a dolgok már annyira erősen ránk rakódtak, hogy már össze is nőttünk velük, amikkel saját magunkat azonosítjuk. De mégis a Kundalini finom ereje képes bármilyen negatív tendenciát eltávolítani belőlünk.
"

Jógameditációs Péter 


Örömteli meditációkat kívánok!

Üdv.:
Szabina

2013. augusztus 11., vasárnap

Kabír misztikus dalai

Kedves Szomszéd!

Nem tudom, hogy szereted-e a verseket.
Én mindig nagyon szerettem a költészetet, és szívesen olvasgattam verseket. Néhány olyan kis gyöngyszemet hoztam neked mára, amelyek nem "egyszerűen" versek, hanem olyan költemények, amelyek a spiritualitás mélységeibe röpítenek, és segítik a meditációnkat.
Érdemes egyszerre csak egy verset elolvasni, és kicsit meditálni rajta, hogy igazán be tudjuk fogadni.
Persze én sem tudtam megállni, hogy csak egyet írjak le itt Neked közülük, hiszen gyönyörűek, és felemelőek.





A nagy misztikus költő, Kabír három (négy :-) ) versével kívánok Neked kellemes meditációkat!


III.
Óh, barátom! Még életeben
óhajtsd Őt, még életedben
táruljon fel a lényeg, hisz
a megszabadulás az életben
rejlik.
Ha bilincseidet nem töröd le, míg
élsz, milyen feloldozásban
reménykedsz a halálban?
Üres álom csupán, hogy a lélek
egyesül Vele csak azért, mert
elhagyta a testet:
Ha megleled most, megtalálod majd
mindig,
Ha nem, akkor a Halál Városa lesz
a jussod.
Ha már most egyesültetek, akkor
részed lesz benne azután is.
Fürödj hát az igazságban, ismerd fel
az igaz Mestert, legyen hited
az igaz Névben!
Kabír azt mondja: "A kutatás
Szelleme az, ami segít, és én
rabszolgája lettem."



VI.

A hold a testemben ragyog,
de vaksi szemeim nem látják.
Pedig bennem van, a naphoz
hasonlóan.
Az örökkévalóság meg nem
szólaltatott dobja is bennem
dübörög, ám süket füleim nem
hallják.

Amíg az ember az "ént" és az
"enyémet" követeli, addig tettei
fabatkát sem érnek.
Ám ha az "én" és az "enyém"
szeretete kihunyt,
akkor az Úr munkájának vége,
Hiszen a munkának nincs célja
e tudáson kívül.
Ha e tudás a tiéd,
a munkát leteheted.

A virág a gyümölcsért nyílik, mely
ha beérik, a szirom lehull.
A pézsmaillat a szarvasból árad,
ám ő nem ott keresi: füvet
szaglászva vándorol.



XII.

Hadd halljam, óh, Hattyú,
ősi mesédet!
Melyik ország a hazád, melyik
a part, ahová szárnyalsz?
Hol pihensz meg majd végül, óh,
Hattyú, és mi az, amit keresel?

Ébredj ma reggel, óh, Hattyú,
kelj fel, és kövess engem!
Létezik egy ország, ahol nem
uralkodik a kétség és a bánat,
ahol a halál rettenete sem ijeszt
többé.
Ott mindig rügyeznek a tavaszi
erdők, és az "Ő én vagyok"
illatát hordozza a szél.
Ott a szív méhecskéje a virágba
mélyül, és nem kíván egyéb
örömet.


A végére pedig a további elmélyüléshez és meditációhoz:




Kabír verseit itt olvashatod: Kabír misztikus dalai link >>>


Üdv.:
Szabina

2013. augusztus 4., vasárnap

Elégedettség és belső béke

Vajon mitől függ az elégedettségünk? Attól, hogy mit birtoklunk, attól, hogy a vágyaink és elképzeléseink szerint alakulnak a dolgok körülöttünk? Attól, hogy a mi akaratunk érvényesül?
És ha nem így van? Ha mégsem az történik, amit mi szeretnénk? Akkor elégedetlenek vagyunk, és zaklatottak. Ilyenkor pedig nincs bennünk nyugalom, béke, és harmónia sem. Ilyenkor nem vagyunk egyensúlyban.
Mindig akarunk valamit, mindig vágyunk valamire, mindig mást akarunk, mint ami van.

Gondold csak végig, Te mitől lennél igazán elégedett?
Egy jobb munkahelytől, szebb otthontól, egy törődő és figyelmes partnertől, egy szófogadó gyermektől, vagy mitől? És ha ez megvan, meddig tartana ez az elégedettség benned?
Egyáltalán létezhet olyan, hogy az életben minden rendben van, minden szép és jó, nincsenek problémák, és megoldandó feladatok, akadályok, és nehézségek?
Létezhet ilyen?


Ebben az idézetben olvashatsz egy szót, amely kulcsfontosságú az elégedettségünk szempontjából.
Ez a szó pedig nem más, mint az ELFOGADOM.  Vajon mi mennyire fogadjuk el azt, amit az élettől kapunk? Mennyire elégszünk meg azzal amink van, és azzal amilyen helyzetben éppen vagyunk. Ne érts félre, nem a megkeseredett beletörődésről beszélek, a "jól van ez így is", "úgysem lehet ez másként" letargikus hozzáállásról. Nem, szó nincs erről.

Arról a belső megelégedettségről beszélek, ami nem függ a külső körülményektől, a Lélek állapot elégedettségéről, amikor elfogadod a dolgokat olyannak, amilyenek, amikor tudod, hogy minden úgy jó, ahogy van. Ebben az állapotban egyszerűen elfogadod azt, amit a sorstól, az élettől kapsz, és megelégszel vele. Ez az elfogadás és elégedettség együtt jár a belső békével, nyugalommal, és harmóniával. A meditáció gyakorlásával ez az állapot, ez a tulajdonság egyre erősebben meg tud benned nyilvánulni.
Persze nem megy ez egyik napról a másikra. Egy folyton aggódó ember, aki mindig elégedetlen nem fogja egyik napról a másikra elérni a Buddhai nyugalom állapotát, a teljes vágytalanság, és megelégedettség állapotát, amelyből semmilyen "sorscsapás" ki nem tudja billenteni. De a meditáció segít, hogy egyre inkább megérezd, megtapasztald magadban a béke, a nyugalom, az elégedettség állapotát, és egyre inkább ezzel a belső hozzáállással tudod majd szemlélni a külső eseményeket.

Ez az elégedettség, a belső béke, nyugalom, és harmónia mind- mind a harmadik energiaközponthoz, a Nabhihoz kapcsolódik. Ha a Nabhi csakránk megfelelően működik, akkor egyre inkább meg tudjuk tapasztalni ezt a belső elégedettséget, és békességet.

Augusztusban erről a csakráról is olvashatsz a Jívanában.



Figyeld a postaládádat, mert Postás Peti már úton van a legújabb számmal. Talán már meg is kaptad. :-)

Ha neked még nem jár a Jívana, akkor tudj meg többet az alább linkre kattintva:


A végére pedig szeretném feleleveníteni egy korábbi szokásomat. 
A Te kertedben is élnek rozsdafarkúak?


Házi rozsdafarkú



Kívánok örömteli meditációkat, és egyre elégedettebb, békésebb, és harmonikusabb életet Neked!

Üdv.:
Szabina

2013. július 29., hétfő

Kérsz egy jeges teát?

Kedves Szomszéd!
Lenne kedved bejönni hozzám egy pohár teára? Természetesen jeges teára ebben a nagy hőségben. Közben körbevezetlek kicsit, és megmutatom hol, hogyan készül a Jívana, az élet lehelete. A vidék első, és egyetlen meditációs lapja.

Nos, lenne kedved hozzá?

Most is épp az augusztusi számon dolgozom, de egy rövid teaszünetet terveztem, tarts velem Te is! Kerülj beljebb! Foglalj helyet nálam.



Itt a szerkesztőségben mindig van mit csinálni, persze vannak lazább napok, és vannak sűrűbbek, amikor utolsó hajrába érek a magazin szerkesztésével és összeállításával. Ilyenkor általában tele van az asztal papírokkal, és a monitor széle cetlikkel, melyen a nagyon fontos teendők fel vannak írva, nehogy valami kimaradjon. :-)
Szóval így néz ki a szerkesztőség, amikor épp a munka véghajrájában járok:




Talán kiszúrtad a Shri Mataji képet a gyertyával és a füstölővel. Valóban, itt a szerkesztőségben ki van téve a kép, és amikor leülök a Jívanát, vagy épp egy- egy blogbejegyzést írni, és szerkeszteni, meggyújtok egy gyertyát és egy füstölőt. Kicsit ráhangolódom, felemelem a Kundalinit, és ha úgy érzem, akkor picit meditálok is.



A Jívana írásának első lépése általában az interjú elkészítése szokott leni, de előfordult már olyan is, hogy ez maradt a végére. Aztán jöhet a többi rész írása. Általában előre veszem a sorban az "Ismerd meg finomenergia rendszered!" rovat aktuális részének megírását. A képen láthatod, hogy most épp ezen dolgozom, és láthatod, hogy ott vannak a finomenergiarendszerről szóló anyagok (amelyek elérhetőek a webes kurzus részeként is), mert ezekből tudok meríteni, ha épp elakadok a munkában.




A Metamodern korszak című könyv mindig kézközelben van, hiszen általában ebből a könyvből kerül be az idézet az "Idézet" rovatba.  Az e havi zöld tipp rovattal már elkészültem, mert most azt vettem előre, és a harmadik energiaközpontról szóló cikk megírása után már csak a bevezető marad hátra. Aztán következhetnek majd az utolsó simítások is.

Örülök, hogy meglátogattál itt a szomszédban, remélem a tea is jól esett ebben a hőségben. Egészségedre!
Aztán a hét végére várom Postás Petit, hogy elvigye a nagy köteg Jívanát, és eljuttassa a címzettekhez.

Hamarosan újra találkozunk.

Üdv.:
Szabina


2013. július 14., vasárnap

Hogyan került a napraforgó a júliusi Jívana borítójára?


A júliusi Jívana borítóján láthatsz egy szép szál napraforgót:
Történt néhány hete, hogy a férjem miközben a "kert farában" kaszálta a füvet felfedezett egy érdekes "gazt" a többi között. Mivel arra gyanakodott, hogy ez nem egy közönséges gyom, így nem vágta ki, hanem hagyta nőni.

Teltek a napok, a hetek, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az a bizonyos "gaz" nem más, mint egy napraforgó, amelyet bizony nem mi ültettünk oda.

Érkezzen hát az élet lehelete a szél ültette napraforgó képével, melyben szó lesz a madarakról, akik biztosan hamar fel fogják fedezni a nagy sárga tányérban az apró fekete magvakat, és rövidesen teletömik a begyüket a finom eleséggel. :-)



A júliusi Jívanaban:

Korábban már kiszivárgott némi pletyka arról, hogy a Jívana júliusi számában valami új, izgalmas, és vidám dolog kezdődik el. Most mindenre fény derül, és megtudhatod mi is ez a meglepetés, aminek köze van

Shri Mataji Metamodern korszak című könyvéhez,
















egy meditatív zenékkel teli cd -hez
















néhány füstölőhöz, gyertyához, és egy sütire való dióhoz a diófám alól.












Azt is megtudhatod, hogy mennyire madárbarát a kerted, és mivel teheted még otthonosabbá szárnyas barátaink számára, és megismerkedünk kicsit a második energiaközpontunkkal is, a Swadisthannal.
Folytatjuk a beszélgetést Mártával Szegedről.

Ha Neked még nem jár a Jívana:
http://videkijoga.blogspot.hu/p/ingyenes-magazin.html


Közben, ha van kedved hallgasd meg ezt az igazán örömteli dalt (én is épp ezt hallgatom most. :-) ):




Üdv.:
Szabina

2013. július 10., szerda

Meditatív hétvége a természet lágy ölén

A hétvégét Szilvásváradon töltöttem néhány sahaja jógini társaságában. Nagyon örömteli hangulatban telt a hétvége. A természetben meditálva nagyon örömteliek voltunk mindannyian.

A meditációk mellett kirándultunk is egy nagyot a Szalajka völgyben. Természetesen a kisvasutat sem hagytuk ki, és a hegyi patak tiszta, friss vize is nagyon csábított minket egy kellemes lábáztatásra.
(Nagyon hideg volt a vize, hamar lehűtött minket.)



Fogadjátok szeretettel ezt a kis videót, melyet a hétvégén készült képekből állítottam össze:





Üdv.:
Szabina




2013. július 5., péntek

Találkozunk?

Az elmúlt hetek izgalmas szervezéssel teltek, és most úgy tűnik elérkezik lassan az a nap, amire annyira készültünk. Az elmúlt hetekben volt itt mindenféle bonyodalom és nehézség, és természetesen sok örömteli szervezőmunka. Egy idő után már a bonyodalmakat is örömmel vettem, mert tudtam, hogy ezek sem tántorítanak el minket attól, hogy megszervezzük ezt a szilvásváradi programot. Szóval holnap megyünk Szilvásváradra meditálni. Te el tudsz jönni? Találkozom veled is?

A terem mizéria, és az apró hétköznapi "csodák":
Hosszú köröket futottunk, mire sikerült helyszínt találnunk. Előkerültek a lehetséges megoldások, melyekből több is volt, de szép lassan kiperegtek a sorból. A legkézenfekvőbb megoldás a végére maradt: terem az általános iskolában. Telefonáltunk. Persze innen oda irányítottak, majd onnan ide, majd nem vették föl a telefont. Több napon keresztül nem sikerült elérnünk az illetékes személyt. Ez volt az a pont, amikor felismertem, hogy nagyon akarom ezt a termet, és nagyon el akarom már ezt intézni.
Talán ismered azt a szituációt, amikor nagyon akarsz valamit, olyankor biztos, hogy épp ez az akarás az, ami megnehezíti, hogy előrébb juss. És mi lehet ilyenkor a megoldás?
Elengedni az akarást, és rábízni a dolgot a Mindenen átható Erőre, engedni, hogy az isteni vágya szerint alakuljon. Amikor az egó akarását el tudjuk engedni, és át tudjuk adni a "problémát" az Isteni Erőnek (mellyel a meditáció által kerülünk kapcsolatba) - olyankor megtapasztaljuk azt, hogy ez az Erő támogat minket. Ilyenkor tapasztalhatjuk meg, hogy ha merjük rábízni magunkat erre az erőre, akkor minden sokkal gördülékenyebben, és egyszerűbben történik, és minden könnyedén elrendeződik.
Ez most sem volt másként, mert a következő hívásnál felvették a telefont, és öt perc múlva megvolt a helyszínünk, és az időpontunk. :-)

Sokszor van úgy az életben, hogy valamit nagyon akarunk, nagyon egóból akarunk elérni vagy megkapni valamit.  De ha Te már meditálsz, akkor ezt Te is felismerheted magadban, és ha képes vagy elengedni az akarást, és tényleg rábízni magadat erre az Erőre, akkor megtapasztalhatod azt, hogy ez az Erő valóban támogat Téged.



A plakát.
Miután megvolt a helyszínünk és az időpontunk elkészítettük az esemény plakátját is, és minap útra keltünk plakátokat ragasztani, itt is akadtak azért kalandjaink, de erről talán legközelebb...

Szóval holnap indulunk Szilvásváradra. Várunk Téged is szeretettel az általános iskola könyvtárában
2013 július 6- án 15:00- 17:00 -ig egy közös meditációra, éneklésre.
Remélem találkozunk!









Üdv.:
Szabina

2013. június 28., péntek

Te ismered már a Postásunkat?

Szeretnék most bemutatni valakit, aki nagy segítségemre van itt a blogban. Talán Te is hallottál már róla, de még sosem került igazán reflektorfénybe. Ez a valaki nem más, mint drága Postásunk a Peti.
Ő teszi a postaládádba a Jívanát,  ő viszi ki az értesítőt, ha új bejegyzés van a blogon, és nála lehet feliratkozni is a kézbesítési listájára.

Postás Peti fütyörészve járja a vidéket, hogy mindenkihez eljuttassa a küldeményeket. Hóban, fagyban, zivatarban, és égető napsütésben is úton van. Munkája közben sok emberrel találkozik, sokat lát, és sokat hall. Így aztán, mint minden valamire való Vidéki Postás a híreket is szállítja. Gyakran visz küldeményt a falu Központi Információs Bázisára is (kocsma), ahol szintén sok információról szerez tudomást.

Szóval Postás Peti mindig jól informált.


Néha elbeszélgetünk a helyi aktualitásokról. Születésről, halálról, időjárásról, kertről, esküvőkről, válásokról, és mindenféle közelgő (vagy épp elmúlt) eseményekről, rendezvényekről. Persze nem időzik sokat nálunk, sokszor csak felveszi a nagy köteg Jívanát, és már száguld is tovább, hogy hamar mindenkinek a postaládájába kerüljön a friss, ropogós újság.

A minap nekem is hozott egy csomagot, és míg átvettem tőle beszélgettünk néhány szót. Kérdezte, hogy lesz-e újabb Jívana, és esetleg elárulnék-e egy-két dolgot, hogy miről olvashat majd benne. Természetesen, azért cseles a mi postásunk, mint minden valamire való Vidéki Postás, ahogy azt már mondtam is, és mielőtt kikézbesíti a magazint azért ő maga is átlapozza. Lehet, hogy legközelebb épp a Te példányodat. :-D

Szóval érdeklődött a magazin felől. Megnyugtattam, hogy lesz Jívana, de túl sok információt nem adhattam ki.  Annyit azért elmondhattam, hogy bele kerül a Mártival készült teljes interjú (melyből egy részt már olvashattál a júniusi számban) de ezt már talán tudtad is.

Annyit árultam még el, hogy valami új, izgalmas és vidám dolog kezdődik el a júliusi számban, de erről többet nem mondhattam bármennyire is faggatott, mert ez még egyelőre TITOK!

Pssssszt! :-)











Ezek után megérdeklődtem milyen új híreket hallott. Azt mondja valami készül Szilvásváradon, mert az ottani postással beszélt egy eltévedt levél kapcsán, aztán Ő mondta neki, hogy szervezkednek ott valami meditációs programot, vagy mit, még videós meghívót is látott róla.





Mondom neki, hogy Te Peti, hát mi megyünk Szilvásváradra július első hétvégéjén (6-7-e)!!!
Lesz ott egy meditációs program, ahol közösen fogunk meditálni az érdeklődőkkel. Ki lehet próbálni a spontán meditációt, de azokat is várjuk nagy szeretettel, akik már gyakorolják, mert itt az interneten, a blogon, a Jívanában találkoztak már vele, és szívesen részt vennének egy közös meditáción velünk.

Postás Peti, aki szintén kipróbálta már a meditációt a hír hallatán úgy döntött, hogy ezt mindenkinek elmondja gyorsan, így hamar magamra is hagyott.
Hogy most épp merre jár, ki tudja? Talán épp a te postaládádba tesz egy értesítőt a szilvásváradi meditációs programról.












További részletek a programról hamarosan!
Várunk szeretettel!
Jelentkezni addig is a videkijoga [kukac] gmail [pont] com email címen tudsz.


Üdv.:
Szabina

2013. június 20., csütörtök

Te milyen világban szeretnél élni?


Kedves Szomszéd, talán emlékszel még erre a videóra, amely régóta kering a közösségi oldalakon, és időről időre felbukkan  itt-ott az interneten:




Ezt a videót sokan megosztották, és a hozzászólásokból kiderül, hogy  valóban sokan vágynak rá, hogy egy emberségesebb, együtt érzőbb világban éljünk, ahol az emberek törődnek egymással és segítik egymást.

De vajon lehetséges ez?

Te is úgy érzed, ahogyan sokan mások is, hogy ez nem lehetséges, ez nem csak rajtunk múlik, mert a világ az bizony nem ilyen? Az életünket átszövik az önérvényesítés, hatalomvágy, pénzsóvárság, önzés, egoizmus, az önös érdekek úgy kicsiben, mint nagyban. Ezt láthatjuk a nemzetek szintjén, országos szinten és a saját hétköznapjainkban is. "A nagy hal megeszi a kicsit." "Farkastörvények uralkodnak", és az emberek sokszor átlépnek egymáson, ha úgy érzik, hogy ezzel előnyhöz juthatnak. Annyira el vagyunk foglalva a magunk bajával, hogy talán észre sem vesszük, hogy kinek lehetnénk a segítségére, annyira rohanunk ebben a felgyorsult világban, hogy úgy megyünk el egymás mellett, hogy egymásra sem nézünk.
Persze azért itt falun ez még másképp megy, itt azért még ismerjük egymást és segítünk egymáson valamelyest. Bár azt látom, hogy itt is kezdünk távolodni egymástól.

Szóval egy eltorzult értékrend szerint éljük az életünket, de valóban olyan rossz a helyzet, ahogyan azt az imént vázoltam?

Mindannyiunkban bennünk van a törődés és az együttérzés. Vannak, akikben erősebben és vannak, akikben nem annyira, de vannak olyan kritikus helyzetek, amikor ezek a tulajdonságok előtérbe kerülnek, és megmutatkozik a bennünk lévő emberség. Az idén már kétszer is volt alkalmunk rá, hogy felismerjük, meglássuk ezeket a tulajdonságokat magunkban és embertársainkban.

Korábban március 15-én került sok ember olyan helyzetbe itt az országban, amelyben minden segítség jól jött. És sokan meg is tették, amit tudtak.
Nagyon szép történeteket olvashattunk összefogásról, segítségnyújtásról, arról ahogyan sokakban felébredt az együttérzés, és a törődés. Voltak történetek olyan fiatalokról, akik a péntek esti bulizásra szánt pénzüket dobták össze, hogy enni és inni valót vegyenek belőle a bajba jutottaknak, és sokan terepjárókkal indultak kimenteni az autópályákon rekedt családokat. Nagyon sokan élelmiszerrel, meleg teával, bébiétellel, pelenkával vagy elszállásolással segítettek embertársaikon, és nagyon sok szép és önzetlen cselekedet történetét lehetett olvasni. Akkor a hóban rekedt emberek is összefogtak és egymásnak is segítettek átvészelni a helyzetet nemzetiségtől, nemtől, kortól, társadalmi pozíciótól, anyagi helyzettől függetlenül.
Aztán ezt az együttérzést és törődést elfedte az ujjal mutogatás, a felelősök keresése, a harag, és aztán szépen lassan feledésbe merült, és sokan nem látták meg ennek a szépségét.

Elmúlt a tél és jöttek az esőzések, majd az árvíz, és újra azt láthattuk, hogy nagyon sokan önkéntesként álltak be homokzsákot tölteni / pakolni. Nem csak olyanokat találtunk közöttünk, akiket közvetlenül is érint az árvíz, hanem olyanokat is, akik ülhettek volna otthon a tévé előtt száraz ruhában a meleg szobában. Az együttérzés, a segíteni akarás mégis kivitte őket a gátakra. Voltak, akik azzal tudtak segíteni, hogy meleg teát és ételt osztottak a gátakon dolgozóknak, így ők azzal segítettek.
Ez egy újabb eset volt, amikor megmutatkoztak az emberekben ezek a tulajdonságok. Talán benned is megfogalmazódott már, hogy milyen jó lenne, ha minden nap ilyen erős lenne bennünk az emberbaráti szeretet.

Vajon meglátjuk a hétköznapokban is, hogy hol van szükség az együttérzésünkre, törődésünkre, segítségünkre (akár egy apró kis figyelmességre)? Tudnak ezek a tulajdonságok vajon a hétköznapjainkban is ilyen erősen működni bennünk? Vagy csak a magunk bajával törődünk?
Mennyire jellemző ránk a közöny, a "nem az én problémám" hozzáállás, az egymásra várás "miért én, mikor ott a másik és ő sem tesz semmit" mentalitás, vagy egyenesen a "rajtam sem segít senki, én miért segítsek?" önsajnáló magyarázata annak, hogy miért nem teszünk semmit egy másik emberért, és miért megyünk el mellette, úgy, hogy rá sem nézünk?
Talán benned is felmerült már az életed során ezek közül a gondolatok közül egyik vagy másik egy-egy szituációban. Esetleg előfordult, hogy segíthettél volna, és valami mégis meggátolt benne, hogy megtedd. Talán épp siettél valahová, vagy a magad gondját érezted nagyobbnak, esetleg észre sem vetted, hogy valakinek szüksége van a segítségre. Mindannyiunk életében előfordul, hogy túl elfoglaltak vagyunk, vagy túl bátortalanok, vagy fáradtak, gondterheltek, fásultak, stb. Képesek vagyunk rá, hogy felülemelkedjünk ezeken az akadályokon?

Természetesen ez a változás nem kívül fog megtörténni a világban, és nem egyik napról a másikra fogunk belekerülni egy idealizált "szép új világba". Szó sincs róla.
Ez a változás szépen csendesen fog megtörténni önmagunkon belül. Mondhatnám úgy is, hogy finom szinten. Ahogyan a meditációban egyre inkább felismerjük valódi Önmagunkat, az Önvalónkat, a Lelkünket, és egyre inkább megtapasztaljuk a Lélek állapotát, a Szeretet, az Együttérzés, a Törődés, a Béke és az Öröm végtelen óceánját úgy válunk mi magunk egyre együtt érzőbbé és megértőbbé embertársaink irányába.

"Légy Te a változás, amit látni szeretnél a világban!"
Gandhi


Mindannyian képesek vagyunk rá, hogy megvalósítsuk ezt egyéni életünkben, és így szebbé tudjuk tenni magunk körül a világot.
Váljunk a hétköznapokban mi magunk azzá a segítőkész, önzetlen, együtt érző, törődő emberré, amilyen embereket magunk körül szeretnénk látni a világban. Ha egy kicsit figyelünk erre, észre vehetjük a közvetlen környezetünkben, hogy hogyan tudunk segíteni, törődni embertársainkkal, legyen szó egy családtagról, egy szomszédról, vagy egy olyan emberről, aki mellett elhaladunk az utcán.

Nem kell nagy dolgokat tennünk, ami számunkra egy apró dolog, az lehet egy másik embernek hatalmas segítség, csak tegyük meg mindig, amit tudunk. :-)


"A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot." Gandhi


Ne becsüljük le az apró tettek jelentőségét sem! Erről szól ez a rövid kis történet:






A végére pedig néhány példa a hétköznapokból:







Üdv.:
Szabina

2013. június 9., vasárnap

Az ártatlanság ereje

A Jívana júniusi számában különös figyelmet szentelünk az egyik bennünk lévő tulajdonságnak, az ártatlanságnak. Úgy érzem ezzel a témával érdemes kicsit bővebben is foglalkozni.

Nem tudom hogyan határoznád meg az ártatlanság fogalmát, vagy mi jut eszedbe erről a szóról először. Legtöbbünknek talán a kisgyermekek, a pici babák, esetleg az állatok. Igen, valóban ők mind ártatlanok, bennük ez a tulajdonság teljesen megnyilvánul, talán ezért is olyan szívmelengető, és örömöt adó a társaságukban lenni. Elég ha ránézel egy kisbabára és elönti a szívedet a melegség. Ugyanez az ártatlanság megfigyelhető a természetben, az állatokban, növényekben is.
Valahogy mindig szerettem a virágokat, a természetet, az állatokat, és a gyermekeket, de igazából nem tudtam mi az a megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan tulajdonság bennük, ami miatt olyan kedvesek a szívemnek, és ami miatt örömöt adnak. Csak azt tudtam, hogy az állatok milyen szépek és kedvesek, és a virágok, növények is milyen csodálatosak, szépek, és "egyszerűek". Aztán ma már tudom, hogy a bennük lévő ártatlanság az, amit mindig is éreztem, ami ennek az örömnek a forrása. Az ártatlanságot legegyszerűbben talán rajtuk keresztül érthetjük meg.

Az ártatlanság nem csak bennük, hanem mindannyiunkban jelen van, ez egy örök és kitörölhetetlen, elpusztíthatatlan tulajdonság bennünk. Nem tűnik el belőlünk, amikor felnövünk, csak nem figyelünk rá, és nem engedjük, hogy megnyilvánuljon bennünk.
Persze most ezzel rögtön vitába is szállhat az elméd, mondván ha szét nézel magad körül a világban csupa gátlástalansággal, erkölcstelenséggel, bűnözéssel, korrupcióval, kizsákmányolással, hatalomhajhászással találod szembe magadat. Milyen ártatlanságról beszélek akkor én itt? Hol van itt meg az ártatlanság az emberekben?
Hogy hol? Mélyen, mindezek alatt csendesen és egyszerűen, olyan ártatlan módon ott szunnyad minden emberben, "csak" az emberek nem tartják értékes tulajdonságnak, mert azt gondolják, hogy aki ártatlan az gyenge, az gyámolításra szorul, és nem boldogul ebben a világban.

De az ártatlanság a spirituális fejlődésünk, a felemelkedésünk alapja. Ez a tulajdonság az alap, ha ezt a tulajdonságot nem ébresztjük föl magunkban, nem engedjük megnyilvánulni, és nem tiszteljük magunkban és másokban, akkor nem fogunk tudni felemelkedni, és az evolúcióban tovább lépni.
A Kundalini egy tiszta energia (tiszta a szó legnemesebb értelmében) és ennek az energiának a felemelkedését, és felébredését a bennünk lévő tiszta gyermeki ártatlanság tudja támogatni, segíteni.

Ne gondold, hogy aki ártatlan az sebezhető, vagy gyenge, ez egy tévhit. Ha az ártatlanság felébred bennünk, az egy nagyon nagy erő.
Nézd mit mond erről Shri Mataji:

"Ha tiszta a szíved, teljesen átlátsz másokon. Ilyen hatalmas dolog az ártatlanság."
                                                                                                              Shri Mataji Nirmala Devi

Azt, hogy mi is az ártatlanság talán nehéz megértenünk, hiszen az egész kultúránkban olyan erkölcsi normák az elfogadottak/ megengedettek, amelyek nincsenek tekintettel az ártatlanságunkra, ezért nem is látjuk, érezzük ezt a tulajdonságot magunkban és másokban. Természetesen ha Te már végzed egy ideje a sahaj meditációt, akkor több figyelmet fordítasz erre, és talán már érzed, ahogyan elkezd benned ébredezni ez a tulajdonság. Talán már figyeled is tudatosan, hogy hogyan nyilvánul ez meg benned és a környezetedben.

A Jívana legújabb számából azt is megtudhatod, hogy melyik csakra tulajdonsága az ártatlanság, hogy hogyan tudod felébreszteni, és segíteni, hogy egyre jobban megnyilvánulhasson benned:





Ha Te még nem kapod a Jívanat, akkor klikk a linkre: http://videkijoga.blogspot.hu/p/ingyenes-magazin.html


A gyermeki ártatlanság mellett fontos tulajdonság bennünk a gyermeki öröm is. Ha van kedved hallgasd meg ezt a dalt, hogy Te magad is megtapasztald ezt az örömöt.
Indítsd el a videót! :-)





Üdv.:
Szabina